Istanbul vasárnap reggel.....csodásan süt a nap!

Az Aranyszarv öböl gyönyörű látképe fogadott, a hullámzó mélykék vizen a part több pontja között közlekedő "vizibuszokkal".

Először a tömegközlekedést kellett kiismerni. Itt Törökországban csak elektronikus jegy létezik, ahány város, anyi féle. A neten keresgélve annyit sikerült kideríteni, hogy mit kell keresnünk, de hogy hol kapható, az már nehezebb dió. Illetve többféle van. Az egyik egy tantusz, ami egyetlen utazásra érvényes, és fajlagosan a legdrágább. A második típus a fix darabszámú utazásra jogosító kártya, ez 3-5-10 egységes kapható. A harmadik, amit leginkább kerestünk, de árusítóhelyet nem, csak egyenlegfeltöltő automatákat és bódékat találtunk. Ez lenne árban a legkedvezőbb. Talán még rálelünk a forrására. Érdekes a bal oldali képen látható villamosmegálló (rendszerében mindegyik ilyen). A megálló járdáján van a beléptető kapu, ott kell bedobni a tantuszt, vagy hozzáérinteni valamelyik másik több alkalmas kártyát. Mint látható, a kapu simán kikerülhető lenne, de ez senkinek nem jut eszébe! Elvégre az a természetes, ha igénybe veszel egy szolgáltatást, kifizeted az árát! Itt nincs bliccelés, meg is látszik a jegy árakon, sokkal olcsóbbak, mint Budapesten a BKV! Másik érdekesség amit az egyirányú utcák (tek yön) egy részénél láttunk, a "forgalom egyenirányító" (mechanikus dióda ). Az aszfaltba épített fésű, mely a "jó irányból" érkező autó kerekei előtt belesimul az útba, a "tilos irányból" érkezőnek viszont könyörtelenül kiszúrja a kerekeit! ...... a köpek (kutya) is csak a haladási irányból merte megközelíteni (jobb oldali kép)

A közlekedés felderítése után kezdődhetett a mecsetek (camii-k), török fürdők (hamam-ok) felderítése is. Első nekifutásra még csak kívülről, mert délután megjött Zoli is, így estebéddel folytattuk a napot.......aztán hirtelen este lett..... és hogy azért ne legyen minden tökéletes, napnyugta előtt elkezdett esni a havas-eső is.