Van a szomszéd utcában egy fűszerbolt (itt botanik-nak hívják). Fűszerezni márpedig kell! A „közértben” a különféle méretű átlátszatlan, török feliratú, hermetikusan lezárt celofán zacskók ugye reménytelenek. No, betértem hát a botanikushoz, és nagy nehezen megérttettem vele (pici angol, sok mutogatás), hogy fűszereket vennék (mi másért is jöttem volna ide?), de nem tudom mi a nevük. Ha megengedné, hogy beleszagoljak az üvegekbe, akkor vennék néhány félét. Megengedte. Majd egy órán át hozta az orrom alá a különféle üvegeket szaglászni. Utána rendesen elcsodálkozott, hogy egy-egy fajtából hogyhogy csak 2-5 dekát (pardon, 20-50 grammot) veszek.
Hétfőn megmásztam a háztetőt, és csináltam UPC műholdas TV vételt. Kicsit izgultam, mert a megvásárolt előfizetéssel jöttünk, viszont a Thor műhold „lábnyom térképe” szerint az ellátott terület széle néhány 10 km-re húzódik Ankarától. Az ajánlott tükör méret 90-120 cm. Tartozik a lakáshoz egy 70cm-es parabola a Türksat-ra irányítva, először avval próbálkoztam……hátha. Nyomát sem láttam a Thor jeleinek. Az Amos-t megtaláltam, ez 3 fokkal van nyugatabbra, de ennek is csak a másik nyalábját láttam (tudjátok, nem a magyar, hanem a másik…..nem írom le melyik….nem akarok zsidózni…...). Erre készültem, ki is néztem nem messze egy satelit boltot parabola ügyben, de mázlim volt. Szerencsére az antenna szerelők itt is lusták, találtam fenn a tetőn egy elhagyott, már kábel és fej nélküli 150cm-es primfókuszos tükröt, melyet rögtön „einstandoltam”. Kis zajú fejet hoztam magammal, bele applikáltam, beforgattam irányba, és lőn csoda, majdnem akkora térerőt sikerült kicsikarni, mint otthon. Szóval stabil UPC vételünk van.
Érdekesek magyar szemmel a különféle dolgok kiszerelési mennyiségei: pl. tea 0,5-1 kg-os kiszerelés, joghurt 1-2,5kg, petrezselyem: akkora egy csokor (kisebb bokor), hogy alig érem át a szárát az ujjaimmal (mint amikor otthon a raktárból 25-50 csokrot összefogva hoznak ki).
Az árakról: az élelmiszerek árai hasonlóak mint otthon, talán a marha és birkahús egy picikét drágább, a csirke és pulyka ugyanannyi, disznó meg ugye itt sajnos nincs. A zöldség és gyümölcsfélék viszont olcsóbbak, a tej hasonló mint otthon, de csak egy féle, 3%-os van, és nagyon finom. Sajtokból sokkal kisebb a választék, van a beyaz peynir,vagyis fehér sajt - feta, és van a kaşar, vagyis sárga sajt - trappista - , viszont sokkal olcsóbbak. Tejfölt nem láttam, a joghurtból viszont van tejföl állagú és nagyon finom. Az 1 kg-os kiszerelés kerül annyiba, mint otthon 2 db 125gr-os.
Szóval az alapvető bevásárlással telt el a csütörtök és pénteki napom (az élelmiszeren kívül nagy kés, vágódeszka, fűszeres üveg, stb.).
A hétvégét a környék felfedezésével töltöttük. Nagyon érdekes, hogy minden második-harmadik utcasarkon van valamilyen „vegyesbolt”, zöldséges, hal árus és fodrász. Mint kiderült ezek szombat-vasárnap is nyitva vannak, tehát visszaszokhatunk arra, hogy egy kis szatyorral naponta mindig friss kaját vásárolunk, nem kell heti nagybevásárlást tartani a „Tescoban”. A kis boltok mellett 500 méteren belül vannak „Kaiser” méretű boltok is, és 4-5 buszmegállónyira bevásárló központok is (az egyik ilyen egészen közel van hozzánk, az utca végén, kb. 15 perc séta. Ez olyan jellegű, mint otthon az Auchan vagy a Tesco, tehát minden van benne).
Érdekes a tömegközlekedés. Vannak állami buszok, amelyekre 5-10-20 alkalmas előre váltott jeggyel lehet felszállni (egy jegy 1.65 líra, de ha egy órán belül átszállunk egy másikra, akkor a második már csak 55 kurus). Ezen kívül vannak maszek buszok, amikből kétféle is van, normál nagy busz, az állami nyomvonalán halad, azoknak a megállóiba áll be, kalauz ül rajta, és 2 líra egy jegy kp-ben. Ezek sokkal sűrűbben járnak, mint az államiak. Ezen kívül vannak maszek mikrobuszok (dolmus, vagyis iránytaxi,8-15 személyes), amelyekre szintén kb. az állami buszok nyomvonala van kiírva, de ezeket bárhol le lehet inteni, nem csak a megállókban. Sőt, ha észreveszik, hogy „úgy viselkedsz, mintha buszt várnál”, rád is dudálnak, nehogy ne vedd észre, hogy jön. Ezek még sűrűbben járnak, mint az előző kettő, és az ár ennél is 2 líra, amit a sofőrnek kell fizetni.
Ankara Budapesthez hasonló méretű város, csak úgy kell elképzelni, mintha az egész a budai hegyekbe épült volna, (elvégre hegyvidék, az Anatoliai fennsíkon vagyunk) minden utca emelkedik, vagy lejt. Ha kinézzük a térképen, hogy csak 500 métert kell menni, ez jelentheti azt is, hogy közben meg kell mászni két hegyet, vagy az utcának egy szakadéknál van vége, és a másik oldalon folytatódik (igaz más néven, de ez az apró betűkkel nem mindig feltűnő).
Szintén hétfőn Jutka megrendelte az ADSL internetet is. Ez is érdekes volt, természetesen a Türktelekomnál is csak türkül beszéltek. Jutka török kollegái besegítettek. Mondták, hogy semmi gond, menjen be aláírni a szerződést, és egy héten belül bekötik a telefont, és ráteszik az internetet (árukapcsolás mint nálunk a Matávnál). Mondták, hogy az nem jó, mert dolgoznak, nem érnek rá kimenni. Türktelekom: „sebaj, hova vigyük a szerződést?”. Fél órán belül ki is vitték a munkahelyére, a wifi-s routerrel egybeépített ADSL modemmel együtt. Ezután mondták, hogy jó, egy héten belül lesz net. A telefonos „kollegák” másnap reggel 9 körül csengettek, és 10 perc alatt telefonvonalat csináltak a lakásba, majd elhúztak, hogy majd jönnek a netes kollegák is. Felraktam a szűrőt, felinstalláltam a modemet, és délután láttam a ledeken, hogy már pakolják rá az ADSL jeleket is. Estére már volt IP cím, és stabil net kapcsolat, csak éppen minden web oldalt a Türktelekom oldalára irányított, ahol ékes török nyelven írt valamit. És ugye mivel más oldalt nem látott, még google elvtársat sem kérhettem meg, hogy hevenyésszen egy fordítás jellegű valamit. Másnap telefon be (szerencsére már előző napról volt török telefonszámunk), kerítettek egy angolul makogó kolleginát is, aki elkérte tőlem a „modem entry” usernevet és jelszót. Gondoltam szuper, akkor most bentről „belenyúl”, beállítja, és minden rendben. Molyolt valamit, majd kérte próbáljam meg. Természetesen semmi változás. No a válasz, tudomány kifújt, majd tomorrow jön a kollega, és megcsinálja. Ezek után fél óra múlva hívott a kollega, hogy akkor afternoon 2 és 5 között jön. Így is lett, kiderült hogy minden rendben volt, egy dolgot felejtettek el közölni, hogy az ADSL usernév és jelszó nem az alapértelmezett, ami a modemben be van állítva, hanem a telefonszám (a tájékoztatást úgy látszik a Matávtól tanulták). Ezek után hasított is a 8Mb/s. A levelezővel volt még apró gond, az SMTP szerver nem volt hajlandó továbbítani a leveleimet. Mindent megkaptam (a hazai POP3 szerver jól működött), de írni csak macerásan a webmail-ről tudtam. Tegnap este konzultáltam Hidi mesterrel (az otthoni web szolgáltatónkkal), aki felajánlotta, hogy használjam az e-tiger SMTP szerverét (köszönet érte!). Megadta a hozzáférést, így most már ez is kifogástalan. Tehát tudunk levelezni, skype-olni, webezni, és működik a 0621-es otthoni VoIP telefonszámunk is, így mindenkivel olcsón tudunk telefonon is beszélni.
Szerda délután felkerült az 1VX féle pecabot antenna is, 7MHz-en kiválóan működik tuner nélkül is, de a többi sávon is szépen le lehet hangolni. Egy apró szépséghiba, hogy a tetőn kicsit messze tudtam csak elhelyezni az antennát, és így 4 méterrel rövidebb a kábel, mint kellene. Így most ideiglenesen az „adószobát” beköltöztettem a gardrobe-ba, amíg nem találok egy olyan boltot, ahol 50 ohmos koaxot tudok venni. Tehát esténként (nem ígérem, hogy minden este) kint leszek a frekiken……hétfői klubnapokon meg mindenképp. Jöhet a hétvégén a HA-DX verseny, életemben először, mint török állomás leszek hallható a magyar versenyen.
Szóval az eddigi tapasztalat, hogy a helyiek nagyon kedvesek, segítőkészek (nem úgy mint Pesten), egyetlen hibájuk, hogy csak törökül beszélnek . Kinézetre az utcán 70-80%-ban teljesen európai megjelenésű és öltözékű a látvány, de a mohamedánnak kinéző nők is csak annyiban különböznek, hogy kendő és hosszú ruha van rajtuk. Hittérítővel és koldussal eddig még nem találkoztam, nem úgy, mint a pesti utcákon .
- Pisti -